A szakma és a szakértők egyaránt keresik a romlás okait.
Ahogy arról itt is, korábbi bejegyzésünkben szót ejtettünk, a 2012-ben végzett, a 15 éves diákok matematikai, szövegértési...
...és természettudományi készségeit és ismereteit mérő PISA-felmérés alapján rosszabbul teljesítünk, mint az előző években.
A hír másnapján megjelent szakértői nyilatkozatok tanulsága szerint az átlagos szövegértési eredményeket megvizsgálva azt láthatjuk, hogy 2012-ben a teljesítmények romlását éppen annak fordítottja okozta, mint ami a 2009-ben mért teljesítményjavulásét: a nem jól teljesítő, vagyis funkcionális analfabéta tanulók arányának változása. A kudarcot valló diákok aránya jelentősen nőtt a másik két kompetenciaterületen is.
Magyarországon jól látszik, hogy noha az oktatás hátránykompenzációs képessége továbbra is nagyon alacsony az európai összehasonlításban, az átlagos teljesítményromlást mégsem ez okozza, mert a családi háttér hatása kis mértékben még csökkent is 2009 óta. Ebből arra következtethetünk, hogy a diákok eredményeinek romlásának oka nem az egyenlőtlenségek növekedése, hanem a minőség romlása.
Az oktatási szakma véleménye szerint felmerül a kérdés, hogy a korábbi, kompetenciaalapú fejlesztések leállítása, az ezzel ellentétes célok erős hangsúlyozása, a közoktatásban állandósított bizonytalanság, a rengeteg iskolában már a törvény elfogadása előtt abbahagyott minőségfejlesztés, valamint az iskolákat a teljesítménykényszer alól felmentő kommunikáció összegződő hatása okozhat-e ekkora teljesítményromlást.
