Bonyolultnak, esetleg haszontalannak tűnnek a kémiai reakciók? Pedig jobb, ha tudod, egy egyszerű sütemény sütésekor is ezekkel dolgozik a nagyi.
A konyha tulajdonképpen egy laboratórium, a legszimplább ételek készítése közben is kémiai folyamatok sokasága zajlik a felszín alatt. Amit az élesztő vagy a szódabikarbóna művel a tésztákkal, az például színtiszta kémiai reakció.
Az élesztőgombák jótékony hatását már az ókorban is ismerték. Mivel a gabonák maguk is tartalmazhatják ezeket a gombákat, valószínűleg meleg helyen felejtették eleink az összegyúrt tésztát, aminek idővel megnőtt a térfogata, ráadásul megsütve még az íze is finomabb lett. Ezért kezdhették keresni az okot, amelynek eredményeképp ma már kis kockákban, akár szárított formában beszerezhetjük az élesztőt, amelyhez a kis élőlényeket speciális táptalajon tenyésztik, majd „aratják” és préselik, illetve szárítják. Egy köbcentiméter friss élesztő mintegy tízmilliárd gombát tartalmaz. Amikor kelt tésztát készítünk, a kelesztési szakaszban ezek a gombácskák dolgozni kezdenek, azaz a hozzávalókban levő cukorból táplálkozva gázokat, többnyire szén-dioxidot állítanak elő, így képződnek a buborékok a tésztában, amelyek fala a sütéskor meg is keményedik, így lesz a kész kenyér kellőképpen levegős.
