Videónk a gízai piramisokról szól, de nem mehetünk el szó nélkül a párizsi Louvre üvegpiramisa mellett sem, amely idén lesz 25 éves.
Mi sem áll közelebb a vizuális kultúrához, mint a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb múzeuma, a Louvre. Amikor azonban a bővítésére került sor a nyolcvanas években,...
...azt úgy kellett megoldani, hogy műemlék homlokzatához nem nyúlhattak a tervezők. A pályázat nyertese, a neves kínai származású, amerikai építész, Ieoh Ming Pei mintegy 55 ezer négyzetméteres földalatti komplexumot tervezett a Louvre előtti tér alá, aminek bejáratát egy, a patinás épület stílusát és egységét legkevésbé befolyásoló üvegpiramisba tette. Alkotása azóta is megosztja nemcsak a párizsiakat, de az egész világ művészetkedvelő közönségét is.
A Louvre üvegpiramisa (a központi, nagy piramisról beszélünk, hiszen mellette három kisebb is található) méreteiben természetesen nem éri fel gízai ihletőit, hiszen 21,65 méter magas, oldalainak hossza pedig 35,4 méter, mégis, fiatal kora ellenére sok legenda és mendemonda kapcsolódik hozzá. Nem igaz például, amit Dan Brown ír A da Vinci kód című regényében, miszerint 666 (a sátán száma) üveglapból áll, a pontos szám: 673, ebből 603 rombusz és 70 háromszög.
Építészetileg és vizuálisan a koncepció legérdekesebb eleme minden bizonnyal a Piramyde Inversée, azaz a fordított piramis, ami 13 méter mélyen nyúlik le a talajszint alatti térbe, ám nem ér le az alsó kiállítószint padlójáig.
A piramisok tehát mindig is érdekelték az embereket, jó példái ennek a több ezer éves gízai piramisok, amelyek koruk embereinek földrajzi, statikai, szervezési és csillagászati tudományáról is képet festenek.
