A perzsa háborúk idejét bemutató történelem-videónk kapcsán megnéztük, mik voltak a 300 című film legnagyobb tévedései.
A Frank Miller képregényéből készített 300 című filmre nyílván sokan emlékeznek, azzal együtt, hogy a szuperlátványos produkció készítői sosem állították, hogy történelmi hitelességű filmet akartak készíteni. Mégis érdemes megnézni a művet egy történész szemüvegén át is, ha már a thermopülai csata körül játszódik.
Először is, nemcsak a film, de az egész történelem-oktatás teljes félreértése, hogy a koraszülött csecsemőket lehajigálták a Taigetoszról. A rendszeresen félrefordított Plutarkhosz arról ír, hogy ezeket a babákat kitették a Taügetosz-hegység egyik völgyébe, ahol bárki magához vehette és felnevelhette őket.
A filmben szörnyként ábrázolt áruló, Ephialtész nem volt spártai és végképp nem torzszülött. Thesszáliából származott, éppen ezért ismerte jól a Thermopülai szorost elkerülő ösvényt. A háborút túlélte, emigrációban halt meg.
Az ephoroszokat évente választották Spártában, és semmiféle szektaszerű klubot nem alkottak, feladatuk a királyok ellenőrzése volt. Spártában nem volt olyan tanács, mint a filmben.
Hab a tortán, hogy asszony akkoriban még véletlenül sem mondhatta el a véleményét idegen követ fogadásakor vagy a vének tanácsában, mint ahogy az a moziban történt.
A perzsák ábrázolása teljesen az art designerek és Miller agyszüleménye, erre most nem térünk ki.
A 300 és nemrég bemutatott második része remek filmélmény, ám történelmet ne ezekből tanuljunk, arra itt a Videótanár!
