Tudtad, hogy a tizenhat magyar vagy magyar származású Nobel-díjas közel harmada kémiai munkásságáért kapta az elismerést? Kik ők?
Lehet, hogy mégiscsak érdekes dolog ez a kémia, ha a mi honfitársaink is ennyire sikeresen művelik? Minden bizonnyal igen,...
...ahogy az videóinkból is kiderül. De előbb lássuk, kik és miért kapták a kémiai Nobel-díjat a magyarok közül.
Zsigmondy Richárd (1925):
Ahogy a neve is mutatja, magyar származású, de önmagát osztráknak vallotta. A kolloidkémia kiemelkedő alakja volt. Nobel-díját a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért kapta.
Hevesy György (1943):
A magyar vegyész és családja abban az évben települt Stockholmba, amikor Nobel-díját is megkapta, a hivatalos indoklás szerint: a radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban.
Polányi János (1986):
Magyar származású, Németországban született kanadai vegyész, kémikus és fizikus. Nobel-díját az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért kapta megosztva.
Oláh György (1994):
Jó év volt, hiszen a kémikus Oláh mellett egy másik magyar, Harsányi János közgazdász is Nobel-díjat kapott. Oláh Györgyöt a karbokation kémiához való hozzájárulásáért ismerték el, ő a direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója.
Herskó Ferenc (2004):
Magyar származású izraeli biokémikus (Avram Hersko), Irwin Rose-zal megosztva kapta kémiai Nobel-díját az ubiquitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért, amely számos betegség kialakulásában játszik szerepet.
Természetesen azt, hogy melyik bonyolult szakkifejezés mit jelent, itt nem taglaljuk, de egy biztos, ezek az úriemberek is az általános iskolai kémiaórákon kezdték a pályafutásukat. Pedig nekik nem is álltak rendelkezésükre ilyen videók, mint például ez itt:
