A jegesmedvék élete nyugodtnak és békésnek tűnik a végtelen jégmezőkön, ám a globális felmelegedés miatt veszélyeztetettek. Élőhelyük csökkenése úszóbajnokokat farag belőlük.
A világ legnagyobb és legveszélyesebb szárazföldi ragadozója, a jegesmedve szinte egész életét azzal tölti, hogy élelem után kutat a rideg sarkvidéken. A jégmezők azonban olvadnak, egyre nagyobb darabok szakadnak le az összefüggő takaróból, amelyek vagy foglyul ejtik a fehér bundájú vadászokat, vagy az élelmüket sodorják egyre távolabb. Éppen ezért a jegesmedvék egyre nagyobb távolságokat kénytelenek úszva megtenni a jeges vízben. Kutatók nyomkövetővel felszerelt nyakörvekkel vizsgálták, hogy az egyes egyedek mekkora távolságokat képesek így megtenni. Az eredmény hihetetlen, a rekorder nőstény példány 354 kilométert úszott, amihez mintegy tíz napra volt szüksége. Ez a távolság annyi, mintha elúszott volna Budapesttől Szegedig, majd megállás nélkül vissza. A roppant távok az egyébként jó úszónak számító jegesmedvéket is megviselik, kimerítik, nem mindegyik éli túl a zord körülményekkel nehezített maratoni távokat.
A legveszélyeztetettebb fajok közé sorolt jegesmedvékért tehát jogosan aggódik a tudományos világ, megjósolhatatlan, hogy a nagy olvadás miatt veszélybe sodródó, élelemkereső állatokra milyen sors vár a jövőben.
