Pedig a koleszterinszintje az egekben van. Egy friss kutatás szerint azonban egy génmutáció miatt ez nem befolyásolja az életkilátásait.
A sarkvidék állatait bemutató videónk kapcsán nemrég megemlékeztünk a rénszarvas alvási szokásairól, ám a zord körülmények más állatok esetében is érdekességeket produkálnak, amik mellett nem mehetünk el szó nélkül.
Nézzük például a jegesmedvét, aminek már bocsa is gyakorlatilag tömény zsíron él, hiszen az anyamedve teje 30 százalékos (mi a boltban már az 1,5%-oson is sápítozunk).
A kifejlett állatok bőre alatt tekintélyes mennyiségű zsírréteg halmozódik fel, ami a hideg elleni védekezésben játszik szerepet, testtömegük mintegy felét a zsír adja, de a táplálkozásuk is elsősorban a zsírra épül, hiszen zsákmányállataik is bőséges hájjal rendelkeznek a hideg miatt.
A jegesmedvék mégsem küzdenek szív- és érrendszeri betegségekkel. Ennek oka, hogy az ezen területek állapotáért felelős gének mutálódtak az évezredek során. Ez a gén az APOB, amely kulcsszerepet játszik abban, hogy a véráramban lévő koleszterin a sejtekbe jusson, így az említett betegségek ne alakulhassanak ki.
A jegesmedvét tehát az infarktus nem veszélyezteti, a sarki jégtakaró rohamos olvadása azonban igen.
