Bár kortárs témának tűnhet, a hírek megjelentetésének igenis komoly történelme van. Már Julius Caesar is adott ki újságot.
Minden hírlapok őse az ókori Rómában kiadott Acta diurna Urbis, vagyis A város napi közleményei. Ezt az akkori viszonyoknak megfelelően még kézírásos formában terjesztették, és ahogy az a címéből is kiderül, a polgárokat érintő híreket, újdonságokat tartalmazott. Ezt követte Julius Caesar már említett kiadványa, az Acta senatus, amit a provinciákba is szétküldtek, mint a birodalom hivatalos közlönyét. Ez már az új rendeleteket, törvényeket is tartalmazta, hasonló volt, mint ma a Magyar Közlöny.
Az első nyomtatásos formában megjelenő lap Kínában jelent meg 732-ben, jóval az európai nyomtatás megjelenése előtt. Ez a kínai kiadvány a King Pao címet viselte.
Európában az első újság Velencében jelent meg 1566-ban, Notizie scritte (Írott jegyzetek) elnevezéssel. A lap ára egy Gazetta, vagyis az akkori firenzei pénz volt, ezt a nevet azóta is használják Olaszország-szerte a napilapokra. Más európai országokban ekkor még röplapokon tudósítottak a nagy eseményekről, például a mohácsi vészről is.
Az újságok rohamos fejlődése és elterjedése 1830-tól számítandó, a ma is megjelenő Kölnische Zeitung és a Vossische Zeitung megjelenésétől.
Magyarországon 1705-11 között megjelent a Mercurius Hungaricus, egy Esterházy Antal által patronált kuruc, mégis latin nyelvű kiadvány, majd 1780-ban néhány évre a Pozsonyban kiadott Magyar Hírmondó. A Népszava 1872 óta, a Pesti Hírlap 1878 óta létezik.
